ROVATOK
konferenciák
rendezvények
megkérdeztük
alapozás-földművek
alagút- és metróépítés
utakon
városi sínek
vasútépítés
hídépítés
vízgazdálkodás
gigászok
mérnökportré
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
Tervek és lehetőségek
A fővárosi közúti közlekedés fejlesztési alternatívái
Oresund híd
Kulturális és gazdasági kapcsolat
Az M0-ás Északi hídja
A tervek szerint halad a megvalósítás
Kötöttpályás busz
A városi tömegközlekedési eszközök új generációja
M6-M60
Alagúttal környezetkímélő, és olcsóbb is
KERESÉS


mehet
LAPSZÁMOK
aktuális lapszám
archívum
PARTNER OLDALAK
BETON szakmai havilap
SZAKMAI TÁMOGATÓK
Alapozási Vállalkozók Szövetsége
Magyar Alagútépítő Egyesület
Magyar Betonszövetség
Magyar Cementipari Szövetség
Magyar Mérnöki Kamara
Magyar Útügyi Társaság
MTF Közműtechnológiákért Egyesület
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
   

Új lehetőségek a nagy terhelésű útburkolatoknál
Einstein találkozott Semmelrockkal
lapszám: 2009/5. december  

Detlef Schroeder

S hogy mi ebben a furcsa? Nos, hogy éppen a Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. műszaki egyetemi konferenciájára igyekszem, ahol a térkőfejlesztés egyik legnagyobb európai szaktekintélye, Detlef Schroeder és a szakma hazai elismert reprezentánsa, Tárczy László vár egy interjúra.

Albert Einsteinnek tulajdonítják azt a megállapítást, miszerint egy problémát nem lehet azon az úton megoldani, amelyen az keletkezett. Vélhetően így volt ezzel Detlef Schroeder is, amikor a felrepedező aszfaltburkolatok javítási technológiájának korszerűsítése helyett a térkövek fejlesztése felé fordult. Az általa fejlesztett Einstein térkőrendszer elnevezés persze csak szójáték, a német „egy kő”-ből ered, de mindenképpen áthallás van az új burkolat és a tudós zsenialitása között.

– Mi motiválta a kutatásait? Elege lett a mindent beborító aszfaltból? – kérdezem a Semmelrock Kft. meghívására Budapestre érkezett kutatót, Detlef Schroedert.

– A fő indítékot az jelentette, hogy azok a burkolati kövek, amelyeket addig használtak, már nem feleltek meg a mai közlekedési terheléseknek. Ezenkívül – építész lévén – nagy hangsúlyt fektetek arra is, hogy az egyes útburkolatok megfelelő dizájnnal készüljenek.

– Az Einstein-térkőről az a hír járja Európában, hogy valóban alkalmas közúti terhelésre, tehát nem csak díszburkolatként funkcionálhat...
– Tulajdonképpen ez a legfontosabb ok, amiért ezeknek a köveknek a fejlesztésével elkezdtünk foglalkozni. Németországban nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy az utakat megfelelő kövekkel burkoljuk.


A Szövetségi Közlekedési Minisztérium megrendelésére végeztek egy tesztet, amelynek során az általunk fejlesztett útburkolati kövek tízszer jobb eredményt értek el, mint a második helyezett térkő.

– Ugyanakkor sokan mondhatják, hogy az aszfaltozás gyors és egyszerű, szemben a térkő lerakásával…

– Természetesen kövekkel burkolni egy utat mindig több időbe kerül, mint egyszerűen aszfaltozni. De mivel mi ismerjük a gyakorlatot, ezért olyan útburkolati köveket fejlesztettünk ki, amelyeket nagyon gyorsan, ráadásul géppel is le lehet fektetni.

– Milyen a szilárdságuk az aszfalthoz képest?

– A magyar időjárási viszonyok mellett mindenképpen jobb, hiszen nagy melegben például az aszfalt megolvad, és hullámos, vájús lesz. Ezek a térkövek viszont mindenféle időjárási körülmények mellett megőrzik eredeti formájukat.


 

– Ön szerint képesek ennek a technológiának – amelynek meghatározója az alap – megvalósítására Magyarországon?
– Nincs ebben semmi bonyolult, csupán bizonyos szabályokat kell betartani. Fokozottan kell figyelni arra, hogy a talaj nyomáselosztását megfelelően konstruálják meg, és pontosan kell megtervezni a víz lefolyásának lehetőségét. 1999 óta alkalmazzuk ezeket az Einsteinnek nevezett térköveket, amelyekből eddig több mint kétmillió négyzetmétert raktunk le. És ez idáig – ezen a kétmillió négyzetméteren – semmiféle károsodást nem tapasztaltunk.

– Melyek a legfőbb jellemzői ennek a rendszernek?

– A legfontosabb, hogy megfelelő fugaanyaggal hézagoljanak, megakadályozva, hogy egyik kő a másikhoz érjen. A rendszer olyan, hogy automatikusan biztosítja a megfelelő fugaszélességet, nem függ a burkolatkészítők precíz vagy éppen hanyag munkájától. A térkövek felső, csúszásmentes felülete teljesen sík vagy tetszés szerint alakítható, az oldalain viszont távtartók vannak, amelyek a megfelelő fugaszélességet garantálják. Ha megfelelően készítik elő a talajt, akkor tökéletes lesz a burkolat, amely a későbbiekben semmiféle karbantartást nem igényel. Ha egy aszfalt- vagy betonfelületet bármilyen oknál fogva fel kell bontani, soha nem lesz olyan, mint korábban. Az Einstein-kővel burkolt felületek esetében viszont egyszerűen felszedik a köveket, elvégzik a javítást, majd visszateszik a köveket. Egyébként az egész alépítményt rugalmasan kell megépíteni, mert úgy kell működnie annak, mint egy matracnak.

– Nagyon sok múlik a kivitelező munkáján, hiszen ettől függ a használók véleménye…

– Ez pontosan így van. Nagyon fontos, hogy az emberek milyennek látnak egy térkő burkolatot. Nemrégiben érkezett hozzánk például egy igény a párizsi Champs-Élysées sugárúttal kapcsolatban, ahol szegmentált, ívelt térkövek adják a burkolatot. Ezek azonban az óriási forgalom és a katonai parádék miatt tönkrementek. Erre fejlesztettünk egy kisebb betonívekből álló változatot, amelyet géppel lehet lerakni, és rendkívül nagy közlekedési terhelést bír el.

– Milyennek ítéli meg a Semmelrock Kft.-vel való együttműködést?

– Kiválónak. A fejlesztési csoport tagjaként is azt mondhatom, hogy bármilyen feladatot képesek vagyunk közösen megoldani. A cég által gyártott Einstein-kövek minőségével is tökéletesen elégedett vagyok. És nagyon fontosak a maihoz hasonló konferenciák is, ahol alkalom nyílik a szakemberekkel a műszaki konzultációra.

Korabeli modellek színvonalán

– A Champs-Élysées-ről már Tárczy László útépítési és -fenntartási mérnök, a Magyar Útügyi Társaság tagja, az Útügyi Világszövetség delegáltja térít vissza a valóságba. De milyen is ez a magyar valóság a térburkolatok tekintetében?

– Autós példával élve az Einstein-kő a csúcsmodell, mi pedig valahol az alsó középkategóriás kezdeti típusoknál járunk. Ezek már olyan fejlesztésű kövek, amelyek Magyarországon még nem terjedtek el, de a rendszerben helyük van. A jelenleg használt nagy terhelésű térköveknek éppen az a bajuk, hogy nem ilyen szerkezeti kialakításúak, nem ilyen tartósak.

– Az emberek egy részének rossz a tapasztalata az ilyen burkolatokkal, sokszor megbotlanak a kifordult kövekben…

– Van jó és rossz tapasztalat egyaránt, éppen ezért nagyon lényeges az anyagválasztás. A minőség minden egyes rétegnél rendkívül fontos, és abban a világban, ahol a „legolcsóbb nyer” társasjátékot játsszuk, ott a kivitelező mindig a legolcsóbb anyagból akar építeni. És ebből erednek a bajok. A legolcsóbb anyagokból ugyanis nem lehet hosszú távra szóló, tartós, nagy terhelésű térburkolatokat készíteni. És nem is a térkő a hibás, hanem ami alatta van.

– Gyakorló szakemberként milyen területekre javasolná az Einstein-rendszert?

– Például körforgalmú csomópontokra, nagy terhelésű kamionparkolókra, kamion- és konténerátrakókra, de még repülőtéri előterekre is. A megfelelő anyagot a megfelelő helyre. Ez az elvem.

– Visszatérve a hasonlathoz, ha azt akarjuk, hogy egyszer egy Mercedesben üljünk, mit kell tennünk?
– Ahhoz részben ezt a fejlett rendszerű, összekapcsolható Einstein-követ kell alkalmazni. Vannak azért jó példák is, ahol jó anyagot használtak, odafigyelő kivitelezővel, jó ellenőrrel dolgoztak, jó rétegrendet raktak, de ez nagyjából 20 százaléka az egésznek.
Sajnos Magyarországon még mindig a legolcsóbb ajánlat nyeri a pályázatot. Ezt a szemléletet pedig már el kellene felejteni, mert az olcsóból lesz aztán hosszú távon a legdrágább. Edwards Deming, a TQM (Total Quality Management = teljes körű minőségirányítás – a szerk.) atyja azt mondta, hogy aki a legolcsóbbat választja, az megérdemli, hogy becsapják.

Perge László, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. építési igazgatója:


Perge László

Az a tevékenység, amellyel foglalkozunk, ebben az évben megközelíti a 22-25 milliárd forintot. Ebből a legnagyobb munka a Mercedes kecskeméti üzeme, ahol térkövet is kell majd használnunk. Feladataink 50 százaléka mélyépítés, a másik fele pedig útépítés jellegű. Az össztevékenységünk 10 százaléka kötődik a térkő felhasználásához, így nem véletlen, hogy hosszú évek óta együttműködünk a Semmelrockkal. Az Einstein-kővel kapcsolatos előadás mindenképpen bővítette az ismereteimet, hiszen ez a rendszer Magyarországon még nem elterjedt. Ám, amennyiben lehetőségünk lesz rá, ki fogjuk próbálni.











Csonki Zoltán, a budapesti Vianova 87 Zrt. műszaki igazgatója:


Csonki Zoltán

A tevékenységi körünk út- és térburkolat-építés Budapesten és környékén. Igyekszünk a térburkolatok irányába vinni a munkánkat, és ahogy látom, egyre több helyen jelennek meg díszburkolatok. A térkő burkolat és a természetes kövek mindenképpen előnyben vannak a hagyományos aszfalttal szemben. Akadnak azonban példák arra is, ahol a térkő bevált, és arra is, ahol nem. A Vianova több térkőgyártó céggel működik együtt, közülük a Semmelrock inkább a felsőkategóriás, igényesebb térkövek gyártására fektette a hangsúlyt. Több olyan munkánk is van, ahol kizárólag ezek a termékek kerülhetnek szóba. Az Einsteinnel kapcsolatban kíváncsian várom más felhasználók tapasztalatait is.







 
Semmelrock Kft.
www.semmelrock.hu

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó cégek

hozzászólások (0)

ugrás az oldal tetejére  |  a rovat cikkei  |  főoldal
Az oldalon szereplő képletek helyes megjelenítéséhez (Internet Explorer böngésző esetében) MathPlayer plug-in szükséges.

Mélyépítő Tükörkép Magazin
© 2006-2007, Tükörkép Kiadói Kft.