 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 Özönvíz után Az árvizek utáni első tapasztalatok |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
|
Ugyanakkor a kis patakokon is helyi vízkár keletkezett, több tározónál is gátszakadás közeli állapot alakult ki. Az árvizek utáni első tapasztalatokról kérdeztük Kóthay László miniszteri biztosít. – 1997 óta torlódtak az árvizek a Kárpát-medencében, százéves rekordmagasságok dőltek meg, volt, ahol több mint egy méterrel. Ehhez a felfokozott árvízi helyzethez kell hozzászokni, vagy várhatók nyugodtabb évek? – Ha vicces választ adhatok, akkor azt mondom, hogy az idei árvízért dr. Váradi József főigazgató a felelős, hiszen ő folyamatosan azt mondta a télen: idén rekordárvíz lesz. Ha valamelyest közelítünk a valósághoz, akkor viszont a kérdésben benne van a válasz is. Igen, mozgalmasabb évek előtt állunk, a szélsőségek megjelenésének valószínűsége láthatóan növekszik.  Az elárasztott Hernád-völgy  Homokzsákolás Böcsnél – Kétségtelenül Észak-Magyarország felé fordult a figyelem. Mi a véleménye a sajtóban is napvilágot látott javaslatokkal kapcsolatban, hogyan lehet csökkenteni a folyók veszélyességét? – Hangsúlyozni kell, hogy a vízkárelhárítást nem lehet csak önmagában kezelni, hanem a természetvédelemmel, a vidékfejlesztéssel, a mezőgazdasággal, a területfejlesztéssel együtt. A vízgyűjtőtervezés során a vízkárelhárításnak az adott helyhez alkalmazkodva kell prioritást kapnia, illetve háttérben maradnia. A Borsod megyei folyók árvízi tapasztalatait is fel kell használni a vízgyűjtők biztonságosabbá tételéhez. A sajtóban is nyilvánosságot kapott vízvisszatartási javaslat azonban csak egy, bár lényeges lehetőség az árvízvédelmi biztonság javítására. Újra foglalkozni kell a területhasználattal, a lefolyási viszonyokkal, az építési rendeletekkel, az engedély nélküli építkezésekkel, a tározási lehetőségekkel, a lefolyást akadályozó szűkületek megszüntetésével stb. Természetesen ezekhez a beavatkozásokhoz tartozik a lakóterületek fokozott védelme, a belterületeket védő gátak megerősítése. Ilyen, minden szempontra kiterjedő tervezés és végrehajtás eredményezhet csak nagyobb biztonságot. – Az árvízi híradásokat nézve az önkormányzatokat még a negyedik árhullám is váratlanul érte az észak-magyarországi folyóknál. A vízügyi szervezet a törvény értelmében az állami fővédvonalakon védekezik. Véleménye szerint változik-e a vízügy feladata a közeljövőben? – Kell, hogy változzék. A kilencvenes években, az önkormányzatiság kialakulása idején jelentős igény volt, hogy a helyiek hozzák a helyieket érintő döntéseket – egyebek között arra is –, hogy a települések a védelmüket saját maguk oldják meg. Ennek is köszönhetően az 1995. évi LVII. törvény megalkotása során az a döntés született, hogy a legfeljebb két települést mentesítő vízkár-elhárítási művek kezelése önkormányzati feladat. Akkor viszont az állam forrást és eszközöket is biztosított a feladat ellátásához, hiszen úgynevezett átengedett bevételekkel segítette a településeket. Az elmúlt húsz év azonban nem arról szólt, hogy az önkormányzatok mozgástere bővült volna. Ezért most minden bizonnyal az állam növelni fogja a szerepét, és persze ehhez többletforrást is biztosít.  A Vadász-patak befolyása a Hernádba Ócsanálosnál  A tiszaroffi tározó megnyitása után 150m3/s víz ömlik a tározóba – A tiszaroffi tározó megnyitásával kapcsolatos első tapasztalatok feltétlenül pozitívak. Kétszáz köbméter vizet vezettünk ki másodpercenként a Tiszából. Ez a folyó vízhozamának csaknem a tizede. A tározóban és környékén különböző méréseket végzett a vízügyi szolgálat a műtárgyak működésével, a tározófeltöltődés folyamatával, a belső áramlások alakulásával, a vízminőségi változásokkal kapcsolatban a tapasztalatok komplex hasznosítása érdekében. Ezeknek a vizsgálatoknak az értékelése folyamatban van, az azonban már most is teljes bizonyossággal állítható, hogy csökkent Tiszaroff környékén a Tisza vízszintje, és hogy a tározó nyitása Szolnokon megállította a vízszintnövekedést. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése három pilléren alapult: a meglévő gátak előírás szerinti kiépítése, a hullámtéri lefolyás javítása és az árvízi tározók építése. Jelenleg úgy tűnik, hogy a tározóépítési folyamat beindult, de a hullámtéri vízlevezetés további romlása semlegesítheti a tározók pozitív hatását. Így a hullámtéri lefolyásjavítás már a közeljövőben is prioritást kell, hogy kapjon.  A tiszaroffi tározónyitás hatása külöböző vízmércéekn. Szolnokon a vízszintcsökkenés a bivalytól töltésvisszaabontás hatásával együtt 36 cm-re becsülhető. – A Zagyva–Tarna rendszerről én még az egyetemen tanultam először. Akkor nem gondoltam volna, hogy ezek a kisvízfolyások ilyen komoly gondot jelenthetnek. A problémát az okozza, hogy ez a rendszer hegyvidéken indul, átmegy a dombokon, majd eléri a sík területet. Fentről gyorsan lezúdul a víz, aztán a töltésezett szakaszon hirtelen veszélyes magasságot ér el. Nem véletlen, hogy a nyolcvanas években itt is tározók épültek ki, melyek most jó szolgálatot tettek. És persze ehhez kellett a jó időzítés, a helyi szakértők helyismerete, valamint az előrejelzés pontossága is. – Befejezésül egy rövid kérdés. Szükségesnek tartja a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatát a 2010. évi árvízi tapasztalatok alapján? – A mértékadó árvízszintek „átprogramozása” helyett inkább adjunk tényleg teret a folyóknak. Takarítsuk ki a megmaradt hullámtereket, gondoljuk újra a területhasználatot, és jöjjön létre valódi szolidaritás a folyók mellett élő emberek között. Dr. Nagy László BME Geotechnikai Tanszék
|
|||||
|
|||||
|
|||||
