ROVATOK
konferenciák
rendezvények
megkérdeztük
alapozás-földművek
alagút- és metróépítés
utakon
városi sínek
vasútépítés
hídépítés
vízgazdálkodás
gigászok
mérnökportré
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
Tervek és lehetőségek
A fővárosi közúti közlekedés fejlesztési alternatívái
Oresund híd
Kulturális és gazdasági kapcsolat
Kötöttpályás busz
A városi tömegközlekedési eszközök új generációja
M6-M60
Alagúttal környezetkímélő, és olcsóbb is
Az M0-ás Északi hídja
A tervek szerint halad a megvalósítás
KERESÉS


mehet
LAPSZÁMOK
aktuális lapszám
archívum
PARTNER OLDALAK
BETON szakmai havilap
SZAKMAI TÁMOGATÓK
Alapozási Vállalkozók Szövetsége
Magyar Alagútépítő Egyesület
Magyar Betonszövetség
Magyar Cementipari Szövetség
Magyar Mérnöki Kamara
Magyar Útügyi Társaság
MTF Közműtechnológiákért Egyesület
Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
   

Oresund híd
Kulturális és gazdasági kapcsolat
lapszám: 2006/2. április  

Térkép a híd elhelyezkedéséről

Az Öresund a világ leghosszabb magában álló hídja, ami autó- és vasútforgalmat is bonyolít. A tervezésben igyekeztek a legfőbb szakaszait azonos darabokból öszszeállítani. A kábelfüggesztett híd a 490 m-es fesztávjával strukturálisan és esztétikailag is harmonizál a fogadóhíddal. A konstrukciós fázisban a helyszíni munkák két és fél év alatt készültek el a túlnyomórészt előre gyártott elemek alkalmazásának köszönhetően.


A dán és a svéd kormány 1991-ben kölcsönösen megállapodott a két országot az Öresund fölött összekötő híd megépítéséről. Még abban az évben jóváhagyták az egyezményt, és 1994-re kitűzték a teljesítési határidőt. A 17 km hosszú Öresund híd Svédország és Dánia között végül 1999. augusztus 14-én 6 órakor készült el, ekkor illesztették a helyére az utolsó szakaszt egy úszódaruról. Hat órával később Svédország trónörökösnője: Viktória és Dánia trónörököse: Frederik találkoztak a hídon, ami – 7000 éve, a jégkorszak óta – ismét összeköti a két országot. A 30 milliárd DDK-t (dán koronát) felemésztő projektet 2000-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.


A híd és a mesterséges sziget madártávlatból

A teljes projekt része volt egy alagút, egy híd és egy mesterséges sziget, összesen 17 km hosszan. Az alagútépítés 4 milliárd koronába, a mesterséges sziget létrehozása 1,5, a kétszintes híd és a két fogadóhíd építése 6,4 milliárd koronába került. Az irányonként 2 sávos autópályát és 2 nyomvonalas vasútpályát is tartalmazó hídstruktúra acélból és betonból készült. Acél mestergerenda támasztja alá a felső hídpályát, ami az autóforgalomnak biztosít felületet, illetve az alsó szintet, amin a vasúti forgalom zajlik. A sínek a fogadóhidakon betonágyon vannak, ami a magas hídon acélra vált.


Az Öresund-összeköttetés nyugati oldalán helyezkedik el az a négy kilométer hosszú alagút, ami Peberholm mesterséges szigetét és a Kastrup-félszigetet köti össze. Ez a világ leghosszabb merített csőalagútja, 20 előre gyártott alagútelemből. A mesterséges szigeteket az alagútból érkező forgalom fogadóhidakra történő felvezetésére hozták létre. A Peberholmi-sziget hozzávetőlegesen 4 km hosszú, feltöltéséhez 1,6 millió m3 követ, 7,5 millió m3 homokot és kikotort iszapot használtak fel.


Az Öresund Bridge

Az alagút lejárata

Malmö és Koppenhága között komppal háromnegyed óráig tart az utazás, míg autóval a hídon kevesebb mint 10 perc alatt át lehet jutni. A híd teljes hossza 7845 méter, tömege 82 ezer tonna, tartóoszlopai Svédország legmagasabb építményei a 204 méterükkel. Noha a hídpálya és a vízfelszín között 57 méter van, a legtöbb hajóforgalom mégis az alagút feletti szakaszon zajlik.


Az elmúlt évek statisztikái alapján megfigyelhető trend kedvezőtlen képet mutat a híd üzemeltetésében. Noha 2001 és 2005 között a napi áthaladás 7000-ről 12 000 járműre változott – ami hozzávetőlegesen 72%-os növekedés –, a bevétel csak 54%-kal emelkedett, köszönhetően a rendszeres használók számára bevezetett félárú áthaladást biztosító bérletnek. Az éves üzemeltetési költség 2005-ben 276 millió dán koronát tett ki, míg ebben az évben a teljes bevétel 1078 millió dán korona volt, melynek 60%-a autóforgalom, 40%-a vasúti forgalom volt. Az adózás előtti nyereség ennek tükrében 802 millió dán korona, amiből még levonandó a 660 millió korona adó és a 320 millió korona értékcsökkenés.


A jövőben az utazások számának jelentős növekedésére volna szükség a gazdaságos üzemeléshez.


volker

kapcsolódó cikkek

kapcsolódó cégek

hozzászólások (1)

ugrás az oldal tetejére  |  a rovat cikkei  |  főoldal
Az oldalon szereplő képletek helyes megjelenítéséhez (Internet Explorer böngésző esetében) MathPlayer plug-in szükséges.

Mélyépítő Tükörkép Magazin
© 2006-2007, Tükörkép Kiadói Kft.