Mint ahogy korábban (2007/2. lapszámunkban) beszámoltunk róla, a Colas Dunántúl Zrt. kivitelezésében készül a „Budapest-Ferencváros „C”-elágazás– Vecsés (kiz) vonalszakasz vasúti pálya és felsővezeték átépítése” projekt. Az alábbiakban a kivitelezés legfontosabb momentumait és az eddig elvégzett munkafolyamatok részleteit ismertetjük.

Az elmúlt 4 hónapban átépült a Pestszentlőrinc állomás és Vecsés állomás közti kétszer 6 km-es szakasz, szakaszonként alépítmény-javítással, új vasúti felépítménnyel, Pestszentlőrinc állomás kitérő körzetei, és szeptemberben folytatódik a vágányzári ütemezés szerinti vágányépítés. A mostani beszámolónk időszerűségét az adja, hogy a projekt keretén belül, a gyalogos-felüljáró és megállóhely átadásával most megvalósult a Ferihegy 1 repülőtéri terminál vasúti összeköttetése a Belvárossal.

A beruházás részeként új vasúti megállóhely létesült a korábban itt működő, biztonsági rendszer nélküli szintbeli gyalogosátjáró helyett. Az új megálló lehetőséget teremt a Ferihegyi 1 repülőtér menetrend szerinti vasúttal történő megközelítésére. A 280 m hosszúságú új peronok biztonsági sávval, esőbeállóval, utcabútorokkal, térfigyelő kamerával felszerelve, modern kialakítással biztosítják az utasforgalom kiszolgálását (1. kép). Megépült az a gyalogos-felüljáró, mely funkcionális megfelelőségén túl esztétikai megjelenésében is méltán nyerte el megbízóink, a MÁV Zrt. és a repülőtér szakembereinek tetszését. Reményeink szerint a városba érkező utazók, hazaiak és külföldiek egyaránt elismeréssel fogadják a felüljárót, és elégedettséggel veszik birtokba.

 

 

 

 

 

A felüljáró munkálatai a tervezéssel kezdődtek, melyet a SpeciálTerv Kft. készített el a Colas Dunántúl Zrt. megbízása alapján. A tendertervben lévő felüljáró rácsos szerkezete helyett korszerűbb és esztétikusabb konstrukcióként ortotróp pályalemezes, folytatólagos többtámaszú, két „I” keresztmetszetű, nyitott főtartós, ferdekábelekkel merevített szerkezet került megtervezésre és kivitelezésre. A gyalogos-felüljáró a vasúti vágányok két oldalán épülő új peronok gyalogosforgalmát a vasútvonal felett átvezetve megteremti a közvetlen kapcsolatot a repülőtér 1-es termináljával (2.kép).

A műtárgy alapozási munkája 2007. február végén indult a 4 méter mély, 1,25 méter átmérőjű kútalapok építésével. A vasbeton munkákkal egy időben kezdődött a 190 tonnás hídszerkezet műhelyben történő gyártása. Az acélszerkezetek korrózióvédelmére különösen nagy figyelmet kellett fordítani, mivel ezek közvetlenül ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. A helyszínre 6 darabban érkezett a hídszerkezet, melyek az építési területen felépített „máglyákon” kerültek illesztésre és hegesztésre. A szerkezet daruzása a legnagyobb (500 t-ás) hazai daru igénybevételével történt éjszakai műszakban, két ütemben, ami a vasút és a Gyömrői út forgalmában csak „kis zavart” okozott (3. kép). A hídszerkezet kábellel történő feszítése kívánta a leggondosabb mérnöki munkát a tervezőktől és kivitelezőktől egyaránt. A szerkezet „felöltöztetésével”, a polikarbonát lefedéssel, járófelület-képzéssel és a liftek hozzáillesztésével nyerte el végső formáját a híd, melyről büszkén állíthatjuk, egyedi a gyalogos-felüljárók tágas csoportjában. Az acél hídszerkezet harmadik a megépült magyarországi ferdekábeles hidak sorában, mozgalmas formáival, egyedi színezésével illeszkedik környezetébe, valódi 21. századi létesítmény (4. kép).

A megállóhely peronjainak tényleges kivitelezése a vasúti pálya átépítését követően május közepén kezdődött. A kivitelezés legnagyobb nehézsége a megközelíthetőség volt. A jobb pálya mellett lakóövezet húzódik, a bal pálya mellett a Ferihegyi gyorsforgalmi út, azaz a 4. számú főút. A kétpályás vasúti vonalszakaszon napi mintegy 300 szerelvény dübörög 80 km/óra sebességgel. Ezen körülmények figyelembevételével kellett a munkát úgy megszervezni, hogy a vonatforgalom, a gyalogosforgalom és a főút forgalma is a legkisebb zavartatást szenvedje el a kivitelezés folyamán. A 12 órás nappali műszakot gyakran éjszakai műszakok, „anyagolások” és építési munkák követték. A kivitelezés gyakorlatilag 24 órás munkahelyi irányítást követelt, melyben Táncos Zoltán művezető volt segítségünkre, különös gondot fordítva a munkavédelemre (5. kép).

Nem kis feladatot jelentett a szakágak összehangolása, a peronépítésekkel, műtárgy-alapozási munkákkal, acélszerkezetek helyszíni és beemelési munkáival, a felüljáró több szakmát felvonultató kivitelezőgárdájának ütemezésével, felsővezetéki és biztosítóberendezési munkákkal, közúti, vasúti és gyalogosforgalom mellett. A MÁV-vágányok közelében és felett végzett feladatok nagy figyelmet és fegyelmet követeltek a peronok és a felüljáró kivitelezőitől.

Homlok Tibor építésvezető, Colas Dunántúl Zrt.
Pál Gábor ügyvezető, SpeciálTerv Kft.